Elfogyott időnket látom távolodni Már nincs eszközöm visszafogni Mint az elesett katona Ki az alagút szájában A nőre gondol, kinek karjában A jövő fekszik, ártatlan. Visszatekint családjára A pillanatot megragadva Emlékeiből egy mosolyt előcsal S, ha Isten is úgy akarja tovább…