Az éj leple alatt kúszik a bátortalanság Reggel, mikor a kihívás előtted áll Csak azt kérdezed vajon menni fog? Beletörik e az a bizonyos fog, vagy bicska ha úgy tetszik. Leizzadsz és már nem is érted Hogy is volt tegnap az a képlet? Egyszerűen összefolynak a képek A sok…

Tegnap elképzeltem a jövőmet, A ma ennek fényében tellett. Valami halk zene szól, a múlt dicséről énekel a Nő fátyolos hanggal szaxofonon, őt kísérőn egy Néger játszik, virtuóz szemüvegben, kalappal Legalábbis így képzelem. Eközben szemben velem, szuszájd gyermek teste…

Elfogyott időnket látom távolodni Már nincs eszközöm visszafogni Mint az elesett katona Ki az alagút szájában A nőre gondol, kinek karjában A jövő fekszik, ártatlan. Visszatekint családjára A pillanatot megragadva Emlékeiből egy mosolyt előcsal S, ha Isten is úgy akarja tovább…

Szívem csikorgását hallod Ne kérdezd „Mi bajod?” Úgysem válaszolok Miért is tenném.. Hisz úgyis tudod Mert mit ér az, ki eléd áll és őszintén szívét nyújtva tépi szét Az egész lényét. Csak por marad utána s fájdalom Mely beteríti élete szép vidékét. Mert mit ér…

Esőcseppek vagyunk, Ugyanonnan származunk Születtünk egy felhőből Hegynyire a felszíntől Álomnyi távolból Esünk alá bolondúl Szeretve mindent köröttünk Majd szép lassan eszmélünk Nem mindenki áll oldalunkra A legtöbb céljainkat akarja Megdönteni, elvenni Mindet magáénak…

Egy leporolt üzenet   Kékszemű Laraa: Képtelenség Képtelen vagyok kimondani a szót, a szépet, mégis hátborzongatót, amivel sorsomat sorsodba fonom, s egy másik világba kapaszkodom. Erővel nem hagyhatja el a számat, nem kérheted tőlem ezt az árat. Az esküszó…

Íme itt a legelső versKicsit izgulok, ez az első amit "nagyközönség" láthat Az egész világ fejemben Az egész világ fejemben mint torz másolat szívem tükrében kalapot lejt és tovább halad némán. Állhatok útjába, de nem teszem mert csak átlép érdektelen figyelmét fel…